Törökország - Török belföld

Közép - Anatólia

A belföldre, vagyis Közép – Anatóliába a turisták csakis a felfedezések céljából indulnak el. A terület tenger nélküli, nyáron száraz és forró, télen pedig hideg, igazi megismerés azoknak, akiket a helyi lakosok igazi élete érdekel, fényűzés és luxus hotelek nélkül. Szálláslehetőségek természetesen itt is vannak, de kevesebb van belőlük, másik oldalon pedig nem juthat el egy olyan helyre, ahol több turista lesz, mint török.

A területhez tartozik a főváros is, Ankara, ahová ideális repülővel eljutni és onnan folytatni utunkat autóbusszal vagy kihasználni az autókölcsönző szolgáltatásait.

Történelem és emlékek

Közép – Anatólia betekintést engedélyez a régmúlt civilizációk romjaiba, mert az egész területen annyi van belőlük, hogy nem fogja tudni, mit nézzen meg először. Ki ne szeretné megtekinteni saját szemével a sziklába vájt templomokat Kappadókiában, Konyát táncoló szerzeteseivel vagy Gordiusz város ókori maradványait…

Nagy valószínűséggel az  első és a néhány évszázadon át fennmaradó államot a hettiták alapították. Nem tisztázott, hogy honnan érkeztek erre a területre, de körülbelül i.e. 1500 – ban elkezdték leigázni az itteni lakosokat és befolyásukat egész Szíriáig terjesztették ki. 300 évvel később az országot lerohanták az ún. tengeri népek, az eredeti lakosság azonban csak i.e. 600 körül tűnt el.

Gordiusz

Ezen ókori város maradványai körülbelül 100 kilométerre nyugatra fekszenek Ankarától. I.e. a 8. század felében alapították, amikor is Frígia fővárosává vált.

Ez a hely a mai napig Nagy Sándor emlékét őrzi, aki a legenda szerint úgy szerezte meg egész Ázsia felett az uralmat, hogy szétvágta egy gordiuszi arató kocsijának komplikált csomóját, amit neki nem sikerült szétcsomóznia, ahogy a feladat szerint kellett volna.

Aki szétszedi a csomót, az lesz Ázsia ura. Nagy Sándor azzá lett és tettével példát állított a gyors és eszes  problémamegoldásokhoz.

Itt található Midász király sírja is, akinek sírjában találták meg azt a bronz kincset, amelyet most a helyi régészeti múzeumban látni. A sírhely belseje is hozzáférhető.

Kappadókia

Ez a „holdbéli“ táj körülbelül 250 kilométerre fekszik Ankarától. Ha a valaki eljutott ide, akkor tényleg olyan érzése van, mintha egy másik bolygón lenne. Valamikor itt egy hatalmas vulkánkitörés valósult meg, amely manapság már csak az Erdziesz nem működő, majdnem 4000 méter magas hegy. A kitörés után a tájat néhány méteres vulkánpor lepte el, amit az időjárási feltételek lassan szétbarázdálták.

A nagy vulkanikus kőtömbök mindennek ellenálltak, megvédték az alattuk lévő port is és így elősegítették, hogy létrejöhessenek nagy gúla alakú jelenségek a kőtömbökkel, mint gombafejekkel a tetejükön. Ezek nagy mennyiségben szésztóródtak a környéken.

A keresztény szerzetesek maradványai a sziklába kivájt templomok, amiket védelemként építettek ki az arab lerohanások ellen. Állítólag annyi földalatti templom, kápolna és szentély létezett itt, hogy az év minden napján egy újban tarthatták meg az istentiszteletet.

Részben megmaradtak az utókornak a freskók és a festmények a falakon.

Nemcsak a szerzetesek vájták menedéküket a puha sziklába, hanem a rókák is itt éltek. Mivel időről időre egy nagyobb szikla leesik a falról, megtekinthetjük a folyosók össze – vissza kuszaságát, mintha egy ementál sajtot vágtak volna félbe.

Konya

Ez a város az egyik legöregebb Közép - Anatóliában. A régmúlt időkben a hettiták, frígek és a lükök is itt uralkodtak, majd őket követték a perzsiaiak és a rómaiak. A 2. században fontos keresztény központtá vált, ahová Pál apostol is többször ellátogatott.

Sokszor ellent kellett állni az arabok lerohanásainak és 1097 – ben a szeldzsukok győzelmét követően a királyságuk központjává vált. Szétesése után Konya a Karamán Birodalom részévé vált, hogy aztán a 15. században elválassza Fatih Mehmet szultán csapatai által. Jelentős kulturális központ lett belőle, ahol az iszlám tudósok és művészek társasága gyülekezett.

Konyiát egy szerzetes rend is híressé tette, amely Mevlanusz által lett megalapítva a 13. században és tanításuk az akkori időkben nagyon újítónak számított. Hirdette azt is, hogy a tánc és a zene felszabadítja az embert és a rotációs mozgás segíti elérni a lélek egy bizonyos állapotát. Így jött létre a „táncoló szerzetesek“ megnevezés.

A város szószerint túlzsúfolt emlékhelyekkel, itt van Mevlanusz kolostora, egy kinccsel teli múzeum, Mevlanusz sírhelyét beleértve, néhány mecset, fürdő, mauzóleum, régészeti múzeum…röviden egy nap nem elég Konya meglátogatására. Ez egy keleti mese.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.